Hálát adunk neked, hogy te nem ismersz határokat és egybegyűjtöd híveidet határon innen - és túl. Így imádkozunk ma este mindazokért, akik a határontúlon élnek, de hozzánk tartoznak, azokért a gyülekezetekért, ahol anyanyelvünkön szólal meg a te igéd. Atyánk! Imádkozunk a százdi és ipolyszakállosi gyülekezetért, amelyekben rendszeresen hangzik igéd magyar és szlovák nyelven. Kérünk, tartsd meg testvéreinket ebben a nehéz időszakban, hogy érezzék, te nem hagyod őket magukra! Légy a határontúli gyülekezetekkel, amelyekben számunkra fontos testvérek élnek és szolgálnak. Kérünk, áldd meg a magyar és szlovák lelkészeket, akik ezekben a gyülekezetekben szolgálnak! Segítsd őket, hogy tisztán és igazán hirdetni tudják evangéliumodat!
Bár a határok lezárása miatt most nem tudunk testvérgyülekezeteinkkel találkozni, de ez nem jelenti azt, hogy ne imádkoznánk értük és ne gondolnánk egymásra. Add, Urunk, hogy sohase feledkezzünk el egymásról, és legfőképpen Terólad, aki egybegyűjtöd híveidet az egész világon!
Úr Jézus Krisztus!
Te átléptél minden határt, amit az ember el tud képzelni. A te szereteted végtelen és határtalan, és ezért a szeretetért kérünk: tarts meg minket és határontúli testvéreinket, hogy megváltó műved és az általad adatott evangélium mindvégig hangozzék lakóhelyünkön és megérintsen mindannyiunkat szívünkben! Adj a gyülekezeteinknek erőt és kitartást, amikor anyagi, gazdasági, vagy bármilyen más nehézséggel küszködnek! Tégy minket érzékennyé gyülekezeteink helyzetére, és tégy érdekeltté abban, hogy foglalkozzunk a határontúliak ügyével is! Te, aki megváltottál minket életed árán, légy mellettük és vigasztald őket, hiszen te tudsz egyedül igazán megvigasztalni és megújítani, te vagy megváltásunk titka! Vezess mindannyiunkat Szentlelkeddel, hogy a te utaidon járva elnyerjük az örök élet koronáját! Ámen.
Mindenható Istenünk, aki feltámasztottad és Urunkká tetted Jézust, az elvétedt juhok Pásztorát, add, hogy hívó szaát követve megmaradjunk nyájában!
Könyörgünk egyházunkért: őrizd meg minden tévelygéstől és hamis tanítástól, hogy tőled el ne szakadjon, hanem akaratod szerint végezze szolgálatát! Imádkozunk a szórványokban élő hittestvéreinkért. Őrizd meg őket is az igaz hitben, egyházunk iránti hűségükben!
Imádkozunk a lelkészekért, akik felelősséget hordoznak a rájuk bízottakért. Add, hogy szolgálatukat a tőled kapott erővel és bölcsességgel töltsék be, és jó pásztorai legyenek gyülekezetüknek!
Könyörgünk azokért, akik bárhol a világon üldözést szenvednek a hitükért. Védd és segítsd őket, hogy megálljanak a hitben mindvégig!
Imádkozunk egyházunk ifjúsági munkájáért. Add, hogy imával és áldozattal támogassuk ezt a szolgálatot, hogy te magad építhesd egyházunk jövőjét!
Könyörgünk a világ békességéért és jó rendjéért. Add, hogy minden ember felismerje, hogy rászorul szeretetedre! Vezesd az emberiséget az üdvösség útján!
Hallgass meg minket, Urunk! Add nekünk Szentlelkedet, és növeld hitünket, hogy bizonyosak legyünk irgalmad és szereteted felől! Légy Pásztorunk, maradj velünk hűségeddel és áldásoddal életünk minden napján, szent Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus által! Ámen.
Kegyelem néktek és békesség, Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól! Ámen.
Hallgassa meg a keresztyén gyülekezet húsvét utáni második vasárnapon (misericordia Domini) az igehirdetés alapjául kijelölt igét, amelyet megírva találunk az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv 20. fejezetében, a 25. verstől a 31. versig, a következőképpen:
És most tudom, hogy közületek, akik között jártam, az Isten országát hirdetve, többé nem látja arcomat senki. Ezért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindenki vérétől tiszta vagyok. Mert nem vonakodtam attól, hogy hirdessem nektek az Isten teljes akaratát. Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, amelynek őrizőivé tett titeket a Szentlélek, hogy legeltessétek az Isten egyházát, amelyet tulajdon vérével szerzett. Tudom, hogy távozásom után ragadozó farkasok jönnek közétek, akik nem kímélik a nyájat, sőt közületek is támadnak majd férfiak, akik hazugságokat beszélnek, hogy magukhoz vonzzák a tanítványokat. Vigyázzatok azért, és emlékezzetek arra, hogy három évig éjjel és nappal szüntelenül könnyek között intettelek mindnyájatokat. Ámen.
Kedves Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban,
a mai igében Pál apostolt látjuk, amint búcsúzik az efezusi vénektől, Milétoszban. Végső búcsúról olvasunk, amelyben Pál tanácsokkal látja el a gyülekezetet, hiszen valószínűsíti, hogy többet már nem fognak találkozni. Pál három évet töltött Efezusban. Búcsúzásában nem kell minden egyes eseményt és emléket megemlítenie, hiszen a jelenlévő vének bizonyára ismerték Pált és az ő történetét, látták munkáját és tudták milyen események történtek Pál három évi ott tartózkodása alatt. Pálnak fontos, hogy a gyülekezetben később is folytassák majd a megkezdett munkát. Éppen ezért több gyülekezetben gondoskodott vezetőkről, akik olyan elhívott emberek, akik képesek vezetni a keresztyéneket a hozzájuk tartozó közösségben, helyen. Ma úgy mondanánk, hogy ezek az emberek a presbiterek. Maga a presbiter szó véneket jelent. Pál az efezusi vénektől búcsúzik Milétoszban, megbízva őket azzal, hogy viseljenek gondot a gyülekezetről. Pál előrevetíti azt is, hogy lesznek olyanok, akik távozása után megpróbálják hazugsággal nehezíteni a közösség életét, de emlékezzenek arra, amiről tanította őket, és figyeljenek Krisztusra, akinek kegyelméből jöhetett létre és élhet a gyülekezet.
Kedves Testvérek! A mai vasárnap hagyományosan a jó pásztor vasárnapja. Hallottuk az evangéliumban, hogy a jó pásztor hogyan fordul övéi felé. Amikor Pál búcsúzik az efezusiaktól, akkor egyúttal arra is rámutat, hogy maga Krisztus az, aki elhívta őt és elhív bennünket is, hogy szolgáljunk saját közösségünkben. Krisztus az, aki vezet bennünket, aki pásztorolja az egyházat, a gyülekezetet. Őérte és őbenne vagyunk egy közösség, egy gyülekezet. Amikor az egész nyájról gondot kell viselniük a véneknek, akkor egyúttal arra gondolunk, hogy ők maguk is vezetettek, mégpedig Krisztus vezeti őket. Talán hallottuk már azt a kifejezést, hogy „vezetett vezetők” vagyunk, azaz úgy kell pásztorolnunk másokat, hogy mi magunk is pásztoroltak/vezetettek vagyunk, hiszen maga Krisztus vezet minket. Így igyekszünk az ő akarata szerint segíteni és szolgálni a közösséget.
Azonban ez az elhívás nem csupán a presbitereknek, véneknek, lelkészeknek, tisztviselőknek szól. Mindenkinek szól, hiszen Isten mindannyiunkra bízott valamit. Talán valami olyasmi dolgot, amit időnként megalázónak, vagy méltatlannak tekintünk. Egy gyülekezet alapvetően sokszínű: van közöttünk orvos, tanár, gyári munkás, óvónő, bolti eladó, mérnök, festő vagy éppen teherfuvarozó. Sokféle szakmát, sokféle szolgálatot fel tudnánk sorolni. Úgy gondoljuk, hogy mi ezzel a szakmával, megszerzett tudással tudunk szolgálni a közösségben. Milyen érdekes, hogy az Úr sokszor olyan dologgal bíz meg, ami egészen kicsi, egészen egyszerű, mégis nehezen tudjuk megtenni. Lehet, hogy csak egyik idős gyülekezeti tagunkat kellene elvinni a templomba, vagy segíteni kellene a bevásárlásban. Hát hol van ez ahhoz képest, mint amikor tanácsot kérnek tőlünk, hogy milyen kezelésre kellene beutalni az egészségügyi problémája miatt, vagy hogyan kellene a családnak átalakítania a nappaliját? Mégis sokszor ezekben az apróságokban rejlik az igazi szolgálat. Azokban az apróságokban, amelyeknek nem tulajdonítunk nagy jelentőséget. Érdemes ezekre is figyelnünk, hiszen ezekkel is építjük a közösséget, segítjük a Krisztusban élő gyülekezetet. Megélhetjük a tőle kapott szeretetet ilyen módon is.
Pál olyan szolgálatról beszél, ami már túlmutat a hétköznapi „vezetésen”. Ő maga sohasem panaszkodott, bármennyire is gyönge fizikumú volt. Ha kellett, útra kelt és elvégezte, ami rá volt bízva. Nem volt könnyű a feladata, de tudta, hogy mindez egy sokkal nagyobb ügy érdekében történik: Krisztus kegyelméből, hogy szeretetének örömhíre mindenhová eljusson. Eljön egy pont, amikor mi magunk is rádöbbenünk arra, hogy félretéve emberi önzésünket és önelégültségünket, észrevesszük a „nagyobb ügyet”, amelynek mindannyian részesei vagyunk. Amikor azért pásztorolunk, azért szolgálunk, mert Krisztus a jó pásztor, akinek fontosak övéi. Amikor valóban megérezzük, hogy mindezt nem magunkért, hanem Krisztusért és a benne bízókért tesszük. Nem a saját dicsőségünkre, hanem az Úr kegyelméből, az ő dicsőségére, a mi Megváltónkra tekintve. Ő ad erőt is, hogy elvégezhessük munkánkat.
A veszélyhelyzet kihirdetése előtti bibliaórán megnéztük a Viskó című filmet. Sajnos nem értünk egészen a végére, de visszagondolva az utolsó képsorokra, amelyekkel a bibliaórát zártuk, egészen megdöbbentő élményben volt részünk. A főszereplő egy barlangba került, ahol kérdéseket tett fel, hogy miért kellett a kislányának meghalnia. Hogy Isten miért nem pusztítja el azt, aki megölt több gyermeket is? A nő, aki a bírói székbe ültette a főszereplőt, arra mutat rá, hogy rendben, legyen ahogyan akarja, ítélje el a bűnöst, de először nézzék végig, hogy kik lehetnek még bűnösök az ő környezetében? Mi van a férfi többi gyermekével, akik olyan furcsán viselkednek az utóbbi időben? Akkor őket is el kellene pusztítani, nem? A főszereplő végül azt mondja, hogy tudja, hogy bűnösök azok az emberek, akiket megmutatott, köztük a gyermekei, de inkább ne pusztítsa el őket, hanem vigye el őt helyettük. Őt áldozza fel a többiek helyett.
Megdöbbentő, ami történik a filmnek ezen a részén. Csak nem azt akarja vállalni a főszereplő, amit Krisztus tett értünk, bűnösökért? Így már számára és számunkra is érthető válik, hogy Isten annyira szerette az ő gyermekeit, hogy nem akarta halálukat, ezért Krisztusban megbékéltette magával a világot. Ez a jelenet rólunk szól, és valójában ez az a nagyobb ügy, amiről Pál apostol beszél. Nem arról van szó, hogy a gyilkos nem követett el bűnt, nem arról van szó, hogy ne érdemelne ítéletet, hogy ne lenne a bűnnek következménye. Azonban arra is rámutat, hogy Isten szereti az embert. Fáj neki a gyermek elvesztése és fájna neki a bűnös halála is. Az Úr nem akarta a a bűnös halálát, ezért küldte el Jézust, hogy bűneink terhét elhordozza, hogy megváltson minket, hogy általa új életben járjunk. Pált valami, pontosabban Valaki vezérelte. Ez az a nagyobb ügy, amiért elment Efezusba is, amiért ott szolgált. Jézusért, aki a jó pásztor, aki azt mondja, hogy „a jó pásztor életét adja a juhokért. (Jn 10,11) Ő ismeri övéit, ő nem hagy el minket, ahogyan a béres teszi, akinek a juhok nem sajátjai. Jézus azt mondja, hogy hozzá tartozunk és vannak még juhok, akiket meg kell mentenie. Másokat is vezetnie kell, hogy egy legyen a nyáj.
Kedves Testvérek! Így már értjük, hogy miért is fontos Pál a búcsúbeszéde, amelyet elmond az efezusi véneknek. Láthatjuk, hogy Jézus a jó pásztor, aki életét adta értünk, az elveszett juhokért. Azt is olvassuk, kiderül az igéből, hogy ő ismer minket és akik az övéi, azok felismerik az ő hangját. Azt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy ő ismeri az Atyát, és az Atya is őt. Isten Fia ő, aki megbékéltetett bennünket Istennel, és aki ma is keres minket, hogy közel tudhasson magához, hogy elvezessen minket az Atyához.
Feladatunk van: rá tekinteni erre a pásztorra, megismerni hívó hangát, és megismertetni másokkal. Nemcsak lelkészként, presbiterként, hanem gyülekezeti tagként, elhívottként. Az Úr annyira szeretett minket, hogy nem akart választani a bűnös emberek közül, hanem inkább feláldozta saját magát, hogy nekünk örök életünk lehessen. Jézus Krisztus a mi megváltónk. A mai vasárnap igéje erősítsen meg minket és emlékeztessen, hogy a járvány idején is figyeljünk az ő hangjára. Lehet, hogy most egészen más összefogásra van szükségünk, mint a veszélyhelyzet előtt, de ugyanúgy szükségünk van mindannyiunknak a Megváltó jelenlétére, szeretetére. Forduljunk ma is őhozzá, aki Atya, Fiú, Szentlélek Isten. Ámen.
Imádkozzunk!
Drága mennyei Atyánk! Te, aki feltámasztottad a halálból Jézust, a juhok nagy Pásztorát, kérünk, tarts meg minket az ő nyájában. Őrizz minden tévelygéstől, hogy el ne vesszünk. Segíts Szentlelkeddel, hogy megmaradjunk pásztori szeretetében. Ámen.
Isten békessége, amely minden értelmet meghalad, őrizze meg szívünket és gondolatainkat, az Úr Jézus Krisztusban. Ámen.
1. Áldjad én lelkem a dicsőség erős királyát, Őnéki mennyei karokkal együtt zengj hálát! Gyűljetek, pszáltérium, hárfa, ébredjetek, Halljátok a dicséneket!
2. Gondolj az orvosokra, akik szüntelen őrködnek fölötted, Ápolókra, akik a higieniai előírásokat gondosan betartják! Ők annyira nagyszerűek, ne felejts el hálás lenni nekik, Nélkülük minden gyorsan összedőlne.
3. Gondolj a szakácsokra, akik nap mint nap krumplit hámoznak, Pincérekre, akik segítenek neked a hozzá illő italt kiválasztani. Minden zárva, tétlenül ücsörög az egész személyzet, Ború vonul lelkük fölé.
4. Gondolj a muzsikusokra, akik egyébként életed megédesítik. Zenész tanoncokra, kiknek dalai csókolnak téged. De most nincs felkérés, se koncert, se istentisztelet, A pódiumok magányosan állnak.
5. Gondolj a betegekre, akik súlyos betegségekben szenvednek, Mindazokra, akik szeretteiket elveszítették. Segíts ha tudsz, a szeretet legyőzi a félelmet, így tudsz testvériességet tanúsítani.
6. Áldjad az Úr nevét, őt áldja minden én bennem! Őt áldjad mindazokkal, kik az ő ígéreteit megnyerték. El ne feledd: Napfényed ő tenéked, Őt áldjad örökké, Ámen!
Hálát adunk neked ezért az újabb napért is. Együtt imádkozunk mindazokért, akik fogyatékkal élőkkel élnek egy háztartásban, akik fogyatékkal élőket gondoznak: áldd meg őket jelenléteddel és naponként új erővel, hogy meg tudjanak küzdeni a bezártsággal, a fogyatékkal élő rokon, barát, vagy ismerős nehézségeivel, hiszen őket is érinti a veszélyhelyzet, mint bennünket. Tégy mindenkit türelmessé és figyelmessé, hogy meglássuk a fogyatékkal élők és gondozójuk szükségleteit! Adj nekik lehetőséget és segítséget, hogy a mindennapi feladataik mellett ne kelljen aggódniuk a holnapért, az alapvető szükségleteikért! Emlékeztess mindannyiunkat, hogy te minden gyermekedet szereted és gondoskodsz róluk emberek által is! Add, hogy ne feledkezzünk el vigasztaló igédről és jelenlétedről, amely megerősít a hétköznapok gondjai között!
Úr Jézus Krisztus!
Te váltságul adtad magad mindenkiért, azokért is, akik talán nem képesek megfogalmazni, hogy mennyire hálásak szeretetedért. Kérünk, légy azokkal, akik nap, mint nap betegeket, fogyatékkal élőket gondoznak. Adj nekik kellő időt a pihenésre, adj melléjük segítőket, hogy magukra is maradjon idejük! Éltető igéddel szólítsd meg őket, hogy táplálékoddal újult erővel folytathassák szolgálatukat! Ők nem állhatnak meg, hiszen valaki/valakik számítanak rájuk. Ha nem is tudja mindegyikük ezt kimondani, de szeretetükkel közvetítik. Add, hogy ezekben a pillanatokban meglássuk rajtuk a te jelenlétedet is, és végtelen szeretetedet! Köszönjük ezeket a nagy találkozásokat, amelyeket átélhetünk általuk! Ámen.
Istenem, Uram! Te látod életünket, te tudsz rajtunk egyedül segíteni. Ha számba veszem, miből élünk, csak azt tudom mondani: ennyiből ennyinek nem lehetséges. Sokszor gyötörnek a gondok, mi lesz velünk holnap, holnapután? És te, Urunk, ilyenkor mindig megsegítesz: azt adod, amire nem is számítottunk, onnan, ahonnan nem is gondolhattuk.
Amit szemünkkel látunk, az csak kísértésbe visz. Látjuk, másoknak mindenük megvan, sőt még ennél is több. De te nekünk mást adsz, sokkal nagyobbat kínálsz: azt a biztos tudatot, hogy a tenyereden élünk, a te kezed táplál minket, sokszor érthetetlen módon, csodával határosan.
Köszönjük, Urunk, hogy te adsz szívünkbe békét, a kevésen is megelégedést. Kérünk, ne engedd, hogy a Sátán elégedetlenséget szítson bennünk és irigységgel kísértsen minket. Őrizd meg bennünk a szegények boldogságát, hogy teljesen rád bízhatjuk magunkat. Hisz te ezerszer megbizonyítottad nekünk magadat. Hadd legyen elég nekünk a te kegyelmed. Ennél többet, nagyobbat úgysem kaphatunk.
Uram, egy ideje nagyon jól mennek dolgaim. Valahogy minden sikerül, és az emberek is jók hozzám. Most valóban úgy szárnyalok, akár egy sas. Tudom, hogy megint lesznek nehezebb időszakok. Kérlek, add, hogy a mostani örömömre, felszabadultságomra és hálaadásomra tudjak majd emlékezni a borús napokon. Ámen.
Forrás: Visszhang. Imádságok, olvasmányok. Luther Kiadó, Budapest, 2005
Hálával fordulunk feléd, amikor arra gondolunk, hogy a járvány idején is lehetőségünk nyílik élelmiszert, gyógyszereket, számunkra elengedhetetlen dolgokat, fontos eszközöket vásárolni. Köszönjük, hogy gondoskodsz rólunk ilyen módon is! Köszönetet mondunk mindazokért, akik jelen helyzetben is dolgoznak az élelmiszerboltokban, a patikákban és más üzletekben, hogy beszerezhessük a veszélyhelyzetben is szükséges dolgokat. Áldunk téged, hogy embereket adsz mellénk, akik segítenek a bevásárlásban, segítenek a kiszállításban. Ma este a bolti eladókért imádkozunk: Urunk! Áldd meg őket munkakedvvel és adj nekik kitartást és erőt, hogy el tudják végezni munkájukat és érezzék, hogy a vásárlók értékelik hozzáállásukat! Bocsásd meg nekik és nekünk is, ha sokszor türelmetlenek voltunk, és adj türelmes szívet! Tudjuk, hogy ők is szívesebben maradnának otthon és lennének biztonságban, mégis vállalják, hogy másoknak munkájuk által segítenek. Urunk! Te látod az emberi szükséget. Te táplálsz minket éltető igéddel is. Adj nekünk lehetőséget a hétköznapi szükségletek biztosítására, és légy velünk kegyelmeddel, hogy egymás segítségére legyünk ebben a nehéz időszakban!
Úr Jézus Krisztus!
Te ismered fájdalmunkat, vesztességünket, szeretetlenségünket. Te jól tudod, hogy mit érzünk és mire van szükségünk. Kérünk, légy mellettünk és erősíts minket vigasztaló jelenléteddel! Te, aki megváltottál a bűn hatalmából, vezess minket Szentlelkeddel akaratod szerint, hogy a tőled kapott szeretettel éljünk és szolgáljunk ebben a világban. Légy azokkal, akik nélkülöznek, akik megpróbálják félretett tartalékaikat jól beosztani. Légy azokkal is, akik szüntelenül dolgoznak, akár otthon, akár munkahelyükön, hogy fizetést kapjanak, hogy meg tudják vásárolni a legszükségesebbeket. Légy azokkal is, akik az emberekkel való találkozást vállalják munkájuk végzésekor, és segíts, hogy lehetőleg elkerüljék a betegségeket! Így kérünk, áldd meg a boltokban dolgozókat is, és mindekit, hiszen Te életedet adtad váltságul sokakért. Köszönjük Neked! Ámen.
Hálát adunk neked, hogy emberek által is gondoskodsz a világról, hogy embereket adsz mellénk. Elhívod őket a közösség, egymás szolgálatára. Ma este azokért imádkozunk, akik önként vállalták, hogy gondoskodnak másokról: imádkozunk az önkéntes ápolókért, együtt szólítunk meg azokért, akik otthonukban vagy kórházakban gyógyítanak, segítenek időseket és betegeket. Hálatelt szívvel kérünk, tartsd meg őket egészségben és adj nekik elég erőt hivatásuk gyakorlásához! Légy mellettük és óvd meg őket kegyelmesen, hogy mindvégig ki tudjanak tartani hitben! Adj nekik lehetőséget a pihenésre, feltöltődésre is, hiszen azzal is szolgálnak téged és embertársaikat, és így később újult erővel folytathatják szolgálatukat!
Urunk! Adj nekünk megértő szívet és bölcs belátást, hogy ne megnehezítsük, hanem könnyebbé tegyük munkájukat! Segíts, hogy úgy tudjuk megszervezni életünket, hogy ne terheljük le a betegellátást. Add, hogy ezzel próbáljunk meg azoknak segíteni, akik nekünk segítenek. Kérünk, erősíts meg minket hitünkben, hogy a tőled kapott szeretettel gondoljunk egymásra és az önkéntes ápolókra! Adj imádságos szívet, hogy rendszeresen imádkozzunk értük és beteg embertársainkért!
Úr Jézus Krisztus!
Te a kereszten értünk szenvedtél. Nem akartad elkerülni a szenvedést, hanem hűséges voltál Atyádhoz és vállaltad értünk a halált is. Áldunk téged megváltásodért! Dicsérünk és áldunk, hogy legyőzted a halál hatalmát és új kezdetet adtál nekünk, embereknek. Köszönjük, hogy te javunkra fordítod a szenvedést is! Add, hogy megváltó szereteted megtanítson bennünket egymás elhordozására és a beléd vetett reménységgel tekintsünk a jövőbe! Küldd el Szentlelkedet, hogy a te utaidon járjunk és általad teremjük a megtérés gyümölcseit! Ámen.
