Kegyelem néktek és békesség, Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól! Ámen.
Hallgassa meg a keresztyén gyülekezet a mai vasárnapra, Ötvened vasárnapjára, az igehirdetés alapjául kijelölt igét, amelyet megírva találunk Jakab levelének 3. fejezetében, 13. verstől a 18. versig, a következőképpen:
Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar van és mindenféle gonosz tett. A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. Akik békességet teremtenek, békességben vetnek, hogy az igazság gyümölcsét arassák. Ámen.
Kedves Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban,
a mai igében, Jakab levelében, lényegében kétféle bölcsességgel találkozunk. Az egyik bölcsesség a helyes, szelíd bölcsesség, amely a közösség, a gyülekezetek javát szolgálja, a másik pedig olyan bölcsesség, amely inkább kérkedő, és semmit sem ér, ha viszálykodás kíséri, vagy ha irigység van a szívünkben. Ezzel szemben Jakab rávilágít arra, hogy az igazi bölcsesség felülről ered, nem a mi emberi teljesítményünknek köszönhetjük. Jakabnál a bölcsesség fogalma megegyezik azzal, amit Pál a Szentlélek gyümölcseként ír le. Tehát összefoglalhatjuk, hogy igazán az tud bölcsen szolgálni, akit átjár ez a Lélek. Ez a Lélek munkálkodik bennünk, amely a gyümölcsöt továbbadja, és akik ezt elfogadják, további gyümölcsöket teremtenek. Az igazság gyümölcse tehát a példás életet jelenti, amely nem csupán egy egyszerű magatartásforma, értelem vagy bölcsesség, hanem a Lélek által bennünk munkált szelídség és bölcs meglátás, amellyel például közösségünk javát szolgáljuk.
A mai vasárnap, Ötvened vasárnapján nem véletlenül szól hozzánk Isten igéje a bölcsességről. Hetvened vasárnapjától kezdve a húsvét felé irányul a tekintetünk, Jézus Krisztus Urunk halálára és feltámadására, a benne kapott megváltásra. Böjtelő vasárnapok bevezetik a húsvét előtti böjti időszakot, és átgondolásra késztetnek életünket illetően, illetve bűnbánatra indítanak. Feltehetjük a kérdést, hogy látjuk-e Isten kegyelmét Jézus szenvedésében? Fordulópont ez a vasárnap, hiszen a világi ünnepek, farsang után, amely valószínűleg a legtöbb helyen ebben a mostani időszakban nem tartható meg, elindít a böjt felé, egy úgymond újabb felkészülési időszak felé. A mai vasárnap témája: „vakságból isteni bölcsességre.” Vajon hogyan találkozunk a hozzánk lépő Krisztussal és felismerjük-e őt? A fő kérdés, hogy meg akarjuk-e ismerni Isten megmentő szeretetét és kegyelmét, amely valóssággá lett őbenne, az Úr Jézus Krisztusban?
Nagyon érdekes számunkra a mai levélbeli ige, illetve maga Jakab levele. Sokszor hangsúlyozzuk, ahogyan Luther Márton is tette, hogy Jakab levele túl hangsúlyossá teszi a cselekedeteket, miközben Jézus szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról nem szól. Azonban ez a levél mégis egy aktív keresztényi életet, illetve annak útját világítja meg. A háttérben ugyanúgy felfedezhető ebben az Úr kegyelme. Jakab kérdéssel hívja fel figyelmünket és gondolkodásra késztet, hogy mit tartunk helyesnek és bölcsnek? Itt még egyszer kijelenthetjük, hogy nem az emberi értelemben vett bölcsességről van szó, hanem a hitben bölcsről. A bölcsesség igazi eredetéről. A szelídség és ez a bölcsesség azáltal lett a miénk, hogy megtapasztaltuk az Úr szeretetét, hogy rácsodálkoztunk Isten csodálatos ajándékára Jézus Krisztusban. Jakab eleve feltételezi azt a hitet, amely alapja Jézus Krisztus Urunkkal való kapcsolatunk. Tehát Luther logikájának fordítottját látjuk, de mindkettő számára fontos a Krisztusban való hit. A páli levelekben hangsúlyosabb a keresztről szóló beszéd, de mindkét esetben az tud a hit gyümölcseiként cselekedni, aki teljes szívvel hisz Krisztusban. Az ember életében megjelenő jó Isten adománya. Nem a mi érdemünk miatt, hanem Isten végtelen szeretete és kegyelme miatt van esélyünk egy új életre, Krisztus követő életre, amely üdvösségre, örök életre vezet.
Őt, a Megváltót kell észrevennünk, akit a vak koldus is meglátott és kért, hogy könyörüljön rajta. A lelki látása megvolt annak az embernek, ezért is változhatott meg élete. Mi sokszor annyi mindent látunk a szemünkkel, de lelki látásunk sötétségben marad. Az Urat kérjük mindenkor, hogy nyissa meg lelki szemeinket és a Lélek által vezéreljen minket, hogy egymásért, a közösségért, és legfőképp őbenne éljünk a világban. Általa teremjük a gyümölcsöket, belőle merítsünk erőt és szeretetet, hogy mások is megláthassák őt és ragaszkodjanak hozzá. Isten megmutatta nekünk a kereszt evangéliumában az ő bölcsességét és üdvözítő erejét. Adja nekünk Szentlelkét, hogy meg ne vessük a keresztről szóló bizonyságtételt, és ne botránkozzunk meg benne, hanem higgyünk és üdvözüljünk általa, a mi Urunkért és Megváltónkért, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.
Imádkozzunk!
Drága mennyei Atyánk!
Hálát adunk neked, hogy Megváltót adtál a világnak, és velünk is megismertetted őbenne a mi Üdvözítőnket. Kérünk, fedd fel és irtsd ki általa bűneinket, hogy lélekben és igazságban imádjunk téged most és örökké. Ámen.
