Kegyelem néktek és békesség, Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól! Ámen.
Hallgassa meg a keresztyén gyülekezet karácsony utáni vasárnap az igehirdetés alapjául kijelölt igét, amelyet megírva találunk Lukács evangéliumának 10. fejezetében, az 5. verstől a 9. versig, a következőképpen:
Ha azonban egy házba beléptek, először ezt mondjátok: Békesség ennek a háznak! Ha ott a békesség fia lakozik, megnyugszik rajta a békességetek, ha pedig nem, rátok száll vissza. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek, igyátok, amit adnak, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra! Ha bementek egy városba, és befogadnak titeket, azt egyétek, amit elétek tesznek! Gyógyítsátok az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: Elközelített hozzátok az Isten országa. Ámen.
Kedves Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban,
amikor harmadéves teológus-hallgató voltam, akkor a hagyományoknak megfelelően, mi is passiókörútra indultunk. Az északi egyházkerületen belül, ha jól emlékszem, két egyházmegye gyülekezeteit látogattuk végig és adtuk elő Jézus szenvedéstörténetét. Minden este máshol volt szállásunk, általában gyülekezeti tagoknál aludtunk, akik nagy szeretettel fogadtak minket. Asztaluknál ettünk, ittunk, és ki-ki lehetőségei szerint igyekezett mindennel ellátni minket, hogy újult erővel folytassuk utunkat. De akár említhettem volna szupplikációkat vagy egy-egy gyülekezeti meghívást, amikor ádventben vagy böjti időszakban egy asztalhoz ültünk. Ezekben az asztalközösségekben pedig valóban, egyfajta békességet éltünk át egy számunkra először látott család közösségében. A jézusi szeretetet, amellyel éreztük és kívántuk, hogy legyen béke a ház lakóin, és a gyülekezet életén.
Karácsony ünnepe utáni vasárnap Lukács evangéliumában látjuk, hogy a tanítványok is feladatot és tanácsot kapnak, amikor szolgálatra indulnak. Szükségük van a felkészítésre, Jézus erőt adó és előremutató szavaira. A tanítványok kiküldésének egy részlete szerepel a mai napra kijelölt textusban. Lukács evangéliumában minden tekintetben emberközpontú az útmutatás, amelyet a tanítványok kapnak. Egészen gyakorlatiasnak mondhatjuk, ahogyan elmondja, hogy szolgálatuk és vendégeskedésük során fogadják szeretettel és elégedetten, amit kapnak, hiszen dolgos kezek tették az asztalra mindazt, amit megosztanak velük.
Jézus szavaiban a békesség van jelen. Felhívja figyelmét a tanítványokra arra, hogy hogyan köszönjenek. Ez a köszöntés békességet jelent a háznak, az embereknek, a közösségeknek. Békesség Jézus által az egész világnak. Az Istennel való békességet is jelenti. Emellett Jézus az evangélium szolgálatára hivatásként tekint, és azokat a javakat, amelyeket kapnak, nem ajándéknak nevezi, hanem megélhetési alapnak. Fontos, hogy küldetésük legyen szemük előtt, örüljenek annak, amit kapnak és Isten országának közeledtét hirdessék, illetve gyógyítsanak és segítsék az embereket.
Jézus békessége és fényessége felragyogott karácsonykor. Talán sokak számára ez a fény elég gyorsan kialudt, de valójában az ő mindeneket betöltő szeretete soha nem alszik el. Az, amiről karácsonykor hallottunk, nemcsak arra az időszakra vonatkozott, hanem egész életünkben aktuális, hiszen Jézus megszületett, meghalt és feltámadott. Felment a mennybe és visszatér majd az idők végezetén. Békességet teremtő Isten, aki arra buzdít mindannyiunkat, hogy sose feledkezzünk el szeretetéről és küldetésünkről ne mondjunk le. Hirdessük a benne kapott evangéliumot az egész világnak, tekintettel a körülményekre. Nem véletlenül ad tanácsot tanítványainak. Abban a világban, amely mindent a körülményekre és a látszatra épít, és ennek következtében soha nem talál békére, Jézus a körülményektől és a látszattól független békét hirdeti. A misszió pedig a hetvenkét tanítvány kiküldésével azt jelenti, hogy az egész földre érvényes, a föld minden népe között, amit Jézus Úrrá és Messiássá való felemeltetése után fog elindítani.
A mai vasárnap, karácsony utáni vasárnap a békességet szerző Istenre figyelünk. Karácsony ünnepéhez egészen közel esik a mai alkalom. Ha személyesen nem is találkoztunk szeretteinkkel, vagy csak rövid időre, akkor is érezzük még azt az úgynevezett karácsonyi hangulatot, élénkek emlékeink a karácsonyfa mellett töltött percekről, a családi beszélgetésekről. Megéltünk valamit abból a békességből, ami Isten szeretetéből árad. A békességet szerző Isten lett emberré miértünk Jézus Krisztusban. Ez a Krisztus az, aki elküldi tanítványait, hogy bizonyságot tegyenek róla és Isten mérhetetlen szeretetéről, hogy szolgáljanak az emberek között. Isten Jézusban magához fogadta a bűnös embert. Rajtunk a sor, hogy beengedjük életünkbe és befogadjuk őt. Ő be szeretne lépni életünk hajlékába, hogy az igazi békességet hozza el számunkra. Csupa szeretetből küldte el egyszülött Fiát az Úr, és általa békéltette meg magával a világot. Tudja jól, hogy a vele való kapcsolatra szükségünk van. Neki nem számít, hogy mivel tudjuk kínálni őt, hogy milyen a hajlékunk. Ő nem gazdagságra és előkelőségre vár, hanem ránk, úgy, ahogyan vagyunk. Ő úgy fogad el, amilyenek vagyunk. Szívünk otthonában tartogassunk helyet neki, hiszen ő a mi szívünkben is megszülethet. Ő közösséget vállal a bűnös emberrel, mert nem akarja a bűnös halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen. Aki pedig megtapasztalta ezt a mennyei békét és örömöt, az ő fényével adhatja tovább, hogy mások is rátalálhassanak a minket megszólító Úrra. Szentlelkét ma is ránk árasztja, hogy merjünk elindulni ezt a békességet továbbadni. Merjük megélni környezetünkben, és a gyülekezet közösségében. Bár sokszor békétlenkedünk, mégis békességre vágyunk.
Imádkozunk az Úrhoz, hogy válassza le a tőle elválasztó falakat, hogy új életben tudjunk járni. Adja az Úr, hogy mindenhol a világon megtapasztalják az ő szeretetét és a benne kapott békességet. Jézus a világ világossága. Imádkozunk azért is, hogy az ő világosságának örömhíre eljusson mindenhová, minden nyelven, hogy egy szívvel magasztaljuk Isten az üdvösségért, amelyet nekünk szerzett az Úr Jézus Krisztusban. Ámen.
Imádkozzunk! Drága mennyei Atyánk!
Hálát adunk Neked, hogy békességre teremtetted a világot. Te jól tudod, hogy mi van szívünkben, hogy sokszor elégedetlenek, békétlenek vagyunk. Nyisd meg szívünket igéd hallására, hogy megbéküljünk veled, és békességed követei legyünk. Add, hogy észrevegyük életünkben egyszülött Fiad megnyugtató, békéltető hangját, és kérünk, segíts, hogy őhozzá tartottunk. Te vagy az Úr, aki kegyelemből, szeretettel fordulsz felénk. Áldunk Téged, hogy Istenünk, hogy bűnös gyermekeidet Jézus Krisztusban újra magadhoz fogadod. Kérünk, teremts minket újjá, hogy ellenségeidből gyermekeiddé legyünk, és használj fel minket is békességet teremtő munkádban. Ámen.
