Kegyelem néktek és békesség, Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól! Ámen.

Hallgassa meg a keresztyén gyülekezet a mai vasárnapra, Szentháromság ünnepe után 21. vasárnap az igehirdetés alapjául kijelölt igét, amelyet megírva találunk Mikeás próféta könyvének 7. fejezetében, a 7. verstől a 9. versig, a következőképpen:

De én az URat várom, szabadító Istenemben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem! Ne örülj bajomnak, ellenségem, mert ha elestem is, fölkelek, ha sötétségben lakom is, az ÚR az én világosságom. Viselnem kell az ÚR haragját, mert vétkeztem ellene. De majd ő intézi peremet, és igazságot szolgáltat nekem. Kivisz a világosságra, és gyönyörködöm igazságában. Ámen.

Kedves Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban,

az elmúlt hét mondhatni nehéz időszak volt a gyülekezet számára. Sok szomorú hírt kaptunk, és mindig van egy-egy ilyen időszak az egyházközség életében, amikor nehézségekkel nézünk szembe. Ahogyan együtt éljük át a nehézségeket, úgy éljük át a közös örömünket is, amikor összefogással megvalósítunk valamit a faluban, a templom körül, a parókián, vagy a Reménység Házában. Egy közösséget, egy gyülekezetet alkotunk, és együtt alkotjuk az egyházközséget. Ebbe a közösségbe pedig mindnyájan magunkkal hozzuk azt, ami bennünket leginkább meghatároz, azt, ami az utóbbi időben kíváncsisággal töltött el, azt, aminek örültünk, de elhoztuk ide fájdalmunkat is, megosztottuk egymással a boldog pillanatok mellett a szomorúakat is. A mai igében Mikeás próféta szavait hallhatjuk és figyelhetjük meg, aki a nép nevében beszél: jövendöl arról, amiről Ézsaiás próféta is szólt: az asszírok el fogják pusztítani az északi országrészt, a babiloniak pedig legyőzik a déli országot. Elég szomorú jövendölés, de mindennek van oka. A nép engedetlensége és hűtlensége sodorja ilyen veszélybe őket. Mikeás arra buzdítja az embereket, hogy hallják meg, mit mond az Úr a népnek, a nemzetnek. Isten ítélete mellett már a szabadulást is elkészítette számukra. Törődik, gondoskodik róluk, és a reménységet fogalmazza meg, amikor a helyreállítás időszakáról szól és az igazságról. Amikor az Úr kiviszi őket a világosságra. Mikeás arra utal, hogy nincsenek már becsületes emberek az országban, panaszkodik a nép miatt, majd utána az új kezdetről beszél. „De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét.”

A próféta nem akarja kivonni magát a nép bűne alól, közösséget vállal velük. Jól tudja, hogy a bűnnek van következménye, büntetése, ugyanakkor a reménységet is hirdeti a népnek, mert a helyzet ugyan sötétnek tűnik, de az Úr lesz a nép világossága, aki kimenti őket a nehéz, kétségbeejtő körülmények közül.

Nemcsak akkor, ma is aktuálisak Mikeás próféta szavai. Az Ószövetségben fontos, hogy Isten igazsága a kiindulási alap, és Isten igazsága cselekvésében mutatkozik meg. Azonban cselekvésen nem csupán igazságszolgáltatás, hanem beavatkozás az ember életében. Üdvös beavatkozás az emberek, népek, a világnak az életébe. Az Ószövetség ezt a beavatkozást nevezi szabadításnak. Vágyunk erre az igazságra, erre a szabadításra. Mindez pedig tovább mutat az Úr Jézus Krisztusban kapott evangéliumra. Reménységünk van az Úrban, hiszünk abban, hogy Isten meghallgatja imádságunkat és meghallgatja az embert. A meghallgatás mellett pedig abban is hiszünk, hogy elvezet a sötétségből a világosságra. Megszabadít a minket is sokszor megkötöző bánattól, béklyóktól, nehézségektől. Minden olyan dologtól, amely elbizonytalanít, és amely távolra taszítana tőle. Isten az ő világosságát adja nekünk Jézus Krisztusban.

Jézus Krisztus megszabadított bennünket a bűn hatalmától. Megváltott minket, hogy örök életünk legyen. Ő megszabadított minket, hogy a mi kapcsolatunk is helyreállhasson Istennel. Helyreálljon a kapcsolat a szerető Atyával, és az emberekkel is, akik körülvesznek minket. Benne van jövőnk. Általa épülhet újjá életünk és általa épül egyházunk. Benne van reménységünk, akkor is, ha fejünk felett összecsapnak a hullámok.

Bibliaórán felolvastam egy történetet, amelyben egy házaspár vásárolt egy szép új autót. Az autóra régóta gyűjtöttek, a férj is többletmunkát vállalt, hogy végül összegyűljön annyi pénz, hogy meg tudják venni a régen áhított autót. A feleség kissé aggódva vezette azt, hiszen nem akarta az új kocsit tönkretenni, összetörni. Mégis egy kereszteződésben rosszul mérte fel a távolságot, és egy másik autó végighúzta az újat. Nagyon elkeseredett és sírni kezdett. Már azon gondolkodott, hogy hogyan fogja elmondani a történteket a férjének. A másik autós állítólag nagyon megértő volt, de kérte, hogy azért töltsék ki a papírokat. Amikor elővette a feleség a dossziét az autóból, akkor egy levél esett ki belőle, amelyre határozott férfi írással ez volt írva: „Tudod, hogy Téged szeretlek, és nem az autót!”

Kedves Testvérek! Sok mindenért aggódunk és sok minden jogosan aggaszt minket. Talán időnként elhatalmasodik rajtunk a sötétség, de Krisztus azért jött a világba, hogy éljünk őáltala. Ő úgy szeret bennünket, ahogyan vagyunk: hibáinkkal, figyelmetlenségeinkkel együtt. Olykor annyira igyekszünk megfelelni másoknak, annyira igyekszünk elérni mindent, amit lehet és óvni, amit már elértünk, hogy pont emiatt hibákat ejtünk. Azonban bízhatunk abban, hogy Isten Krisztusért megbocsájtja vétkeinket, és vele új életet kezdhetünk. Ő azért és olyannak szeret bennünket, amiért vagyunk.

A mai vasárnap november elsejére esik. Mindenszentek nap a mai. Ilyenkor többen kimegyünk a temetőbe, hogy előrement szeretteinkről megemlékezzünk. Tegnap délután együtt voltunk a temetőben, hogy rövid istentisztelet keretében imádkozzunk azokért, akiket elszólított az Úr ebből a világból. De nemcsak hiányokkal és emlékekkel megyünk ki a temetőbe, hanem azzal a reménységgel is, hogy nem a halálé az utolsó szó, hanem a Feltámadott Krisztusé. Hitünk szerint Jézus legyőzte a halál erejét, és megnyitotta előttünk az utat az örök életre. Ahogy a sötétségben a világosság felragyog, úgy a szomorúságban, a gyászban is ott van a vigasztalás, vigasztalódás a Szentlélek által. A meggyújtott mécsesek is ezt jelképezik.

Mikeás próféta ezt az örömöt és reménységet kívánja minden emlékezőnek átadni. Isten szabadító és szerető Isten. Megerősít bennünket abban, hogy Isten örök életre szabadító Istenünk. Ő erősít meg minket, hogy ha elestünk, fel tudjunk kelni. Őbelé kapaszkodunk, Isten igéjébe és a Krisztusban kapott evangéliumba. Isten a mi életünkben is ott van és cselekvő Isten, aki javunkat akarja. Aki emberré lett Krisztusban és nemcsak átérezte a fájdalmat és szenvedést, hanem ma is mellettünk van és átérzi fájdalmunkat. Őbenne bízunk és hozzá imádkozunk: tartson meg kegyelmével és Szentlelke segítségével erősítsen meg minket minden időben, hogy megértsük igéjét és szeretettel cselekedjük akaratát, az Úr Jézus Krisztus által. Ámen.

Imádkozzunk!

Drága mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked, hogy a szenvedést és a megpróbáltatást is javunkra, lelki gyógyulásunkra küldöd. Emlékeztess erre az atyai szándékodra, hogy bajok és nehézségek között még inkább bízzunk benned, és segítő készséggel forduljunk hasonlóképpen küzdő embertársaink felé. Ámen.