Mert megbánhatatlanok az Isten ajándékai és az ő elhívása. (Róm 11,29)

Nagybörzsönyi Evangélikus

Nagybörzsönyi Evangélikus

2020.12.20. Ádvent 4. vasárnapja, Nagybörzsönyi Evangélikus Egyházközség

2020. december 20. - Nagybörzsönyi Evangélikus

Kegyelem néktek és békesség, Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól! Ámen.

Hallgassa meg a keresztyén gyülekezet ádvent 4. vasárnapján az igehirdetés alapjául kijelölt igét, amelyet megírva találunk a Jelenések könyvének 22. fejezetében, annak első 9 versében, a következőképpen:

Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó, mint a kristály, és az Isten és a Bárány trónjából ered. A város főútjának közepén, a folyó két ága között van az élet fája, amely tizenkétszer hoz termést, minden egyes hónapban megadja termését, és a fa levelei a népek gyógyítására szolgálnak. És semmi nem lesz többé átok alatt a városban, hanem az Isten és a Bárány trónja lesz benne: szolgái imádják őt, és látni fogják az ő arcát, és az ő neve lesz a homlokukon. Éjszaka sem lesz többé, és nem lesz szükségük lámpásra, sem napvilágra, mert az Úr Isten fénylik fölöttük, és uralkodnak örökkön-örökké. És ezt mondta nekem: Ezek az igék megbízhatók és igazak, mert az Úr, a próféták lelkének Istene küldte el angyalát, hogy megmutassa szolgáinak mindezt, aminek hamarosan meg kell történnie. És íme, eljövök hamar: boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit. Én, János, hallottam és láttam ezeket, és amikor hallottam és láttam, leborultam az angyal lába előtt, hogy imádjam őt, aki megmutatta nekem ezeket. De ő így szólt hozzám: Vigyázz, ne tedd, mert szolgatársad vagyok neked és testvéreidnek, a prófétáknak és azoknak, akik megtartják e könyv igéit: Istent imádd! Ámen.

Kedves Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban,

ádvent 4. vasárnapján az Úr közelségéből származó öröm tölti el szívünket. A felismerés, hogy az Úr nem hagyott bennünket magunkra, hanem elküldte értünk a Megváltót. Ahogyan a lekcióban elhangzott, Keresztelő János őróla tesz bizonyságot és a további versekben arról olvasunk, ahogyan felismeri Krisztust, az Isten Fiát. Így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” Az Isten Bárányára figyelünk ma is, akiben Isten egészen közel jött hozzánk. Az ő eljövetelére várunk, aki karácsonykor megszületett, és aki visszatér hozzánk az idők végén. A textusban pedig szintén az Isten Bárányáról hallottunk, a Jelenések könyvéből, ahol erőteljes kép az élet vize, amely Isten és a Bárány trónjából ered. Szükségünk van ma is erre az éltető vízre. Talán jobban, mint gondolnánk, és ez a különös vírusidőszak talán még inkább rámutatott arra, amire mindannyian szomjazunk: az éltető vízre, az evangéliumra, amely adatott nekünk Krisztusban. Egy olyan jövőt vetít elénk János a Jelenések könyvében, amelyben pl. nem kell lámpást gyújtanunk, hiszen Isten dicsősége beragyog mindent. Ne feledkezzünk el az élet fájáról sem, illetve a gyógyító levelekről, az Úr gondoskodásáról. Ahogyan ezt a csodálatos jövőt festi elénk János, eszünkbe juthat, hogy ez a tapasztalat nemcsak a jövőben, hanem a mában is megvalósulhat. Jézus Krisztus közelségében igazán boldogok lehetünk, aki elvezet az igaz üdvösségre. Isten őbenne emberré lett és életét adta értünk. Karácsonyhoz közeledve ez a hír ad nekünk örömet, hiszen nélküle örökre elvesztünk volna. A megváltás el lett készítve számunkra, akkor, és ahogyan a Jelenések könyvében olvassuk, a jelenben és a jövőben is van reménységünk.

A kijelölt textus két részre osztható. Az első rész a mennyei Jeruzsálemről szól, az üdvösség állapotáról, míg a második fő üzenete az Isten ígéreteinek megbízhatósága, és Isten személye, és a vele való kapcsolat fontossága. Ő köti össze a múltat, jelent és jövőt. Gyönyörű a képi világ, amellyel az első részben találkozunk, amelyben láthatjuk, hogy a megváltottak különleges helyzetbe kerülnek, eljutnak az Úr arcának látására, ami arra utal, hogy már nem kell félniük attól, hogy színre-színre látják az Urat, ahogyan a korabeli emberek gondolták. Az ő jele lesz homlokukon, mert őhozzá tartoznak. Isten országának ígérete bontakozik ki előttünk az Ószövetségben és Krisztus erről az országról úgy szól, mint ami már közöttünk van, János pedig ennek az országnak a jövőben megvalósuló ígéretét jeleníti meg számunkra. A második részben tehát a megdicsőült Krisztus mutat utat számunkra. Mellette megszólal János, aki szem- és fültanúja az eseményeknek. A mennyei Jeruzsálemmel visszatér az elveszett Paradicsom. Az élet fája mindenkinek a rendelkezésére áll. A megváltottaknak szabad útja lesz az Isten trónjához. A második részben pedig ennek hitelesítését láthatjuk. Krisztus ígérete jelentős számunkra, akitől azt halljuk, hogy eljön hamar. Ő az út Atyához, ő az, akinek közelsége boldogságot és örömet ad a benne bízó embernek.

Ádvent negyedik vasárnapján az Ő közelségének örülünk. Az Ő eljövetelére várunk. Örömhír szól hozzánk, vigasztalás és megerősítés életünk bármely szakaszában is legyünk. Bátorítás, amely most, a koronavírus járvány miatt talán még hangsúlyosabb. Az Úr nem hagyott minket magunkra és értünk küldte szent Fiát. Akkor, ma és a jövőben is gondoskodik övéiről. Szükségünk van a vele való kapcsolatra, a vele való életre. Őt láthatjuk meg a mindennapokban, a bizonytalan időkben is. Karácsony felé közeledünk, amire általában együtt készülődünk a családdal. Ez most nem egy szokványos karácsony, bár tudjuk, hogy Jézus megszületett és velünk van ebben a vészterhes időszakban is. A mai ige pedig emlékeztet arra, hogy milyen törékeny az életünk. Azonban ebben a törékenységben erőnk az Úr Jézus Krisztus, aki megszületett, akiben az Isten emberré lett. Ez a Jézus adta életét váltságul sokakért. Őhozzá megyünk mi is, meghallva a hívó szót, karácsony ünnepén pedig őelőtte borulunk térdre, aki a világ Megváltója. Az ádventi időszak, mint bűnbánati idő, felkészít erre a találkozásra. Őszinte önvizsgálatra indít.

Ádvent 4. vasárnapján imádságban kérjük, hogy az Úr tegye kicsivé mindazt, ami eltakarhatja előlünk az ő szeretetét. Tegye életünkben kicsivé a közönyt, a gondot, a félelmet, a kétséget, hogy örömmel várjuk eljövendő Urunkat. Örömmel lássuk meg őt életünkben. Mi magunk is tudjunk örömszerzőkként élni és szolgálni a világban. A világ világossága ragyogja be életünket, aki volt, aki van, és aki eljövendő, az Úr Jézus Krisztus. Ámen.

 

Imádkozzunk!

Drága mennyei Atyánk!

Köszönjük Neked, hogy egyszülött Fiadban igazi örömmel ajándékoztad meg a világot. Ébressz bennünk hitet és szeretetet, hogy felismerjük életünkben a Megváltót. Kérünk, igéddel tisztítsd meg életünket. Szentelj meg minket, hogy igazságodban járjunk és a békesség útján járjunk, és akaratod szerint cselekedjünk. Nevelj minket szereteteddel, és bocsásd meg, ha hitetlenek, kétkedők voltunk. Adj erőt a fájdalmakat elhordozni, és erősíts bennünket jelenléteddel, hogy megállhassunk majd előtted, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyborzsonyiev.blog.hu/api/trackback/id/tr7316352062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása